kitaláltam egy másik designt, megtekinthető itt:
http://www.freeweb.hu/wvik/index.html
ajánlott a Firefox használata, mert Iexplorerben valamiért nem úgy működik, ahogy kellene.
[és vegyétek figyelembe, hogy kezdő ~webdesigner~ vagyok]
Wednesday, 18 July 2007
Tuesday, 17 July 2007
Sunday, 1 July 2007
Thursday, 28 June 2007
Tuesday, 26 June 2007
Monday, 25 June 2007
szakdolgozat
diploma 2007
épitesz műterem
1. bevezető
„Ha sorba állítjuk a művészeteket, és a grafikát vesszük előre, akkor tőle átmeneteket találunk a festészethez. Utóbbitól a színezett faragványokon át a szobrászathoz, onnan pedig az építészethez jutunk. Grafika és építészet tehát egyazon sor kezdete és vége.” [Adolf Loos]
Mielőtt bármilyen épület tervezéséhez hozzákezdünk, tisztában kell lennünk néhány olyan alapelvvel, amik elengedhetetlenek a tervezési folyamathoz. Fontos tudnunk mi a célunk, és mi a mondanivalónk vele. Adolf Loos több ízben említi meg az építészet és művészet kapcsolatát, rámutatva arra, hogy az építészet önmagában kell, hogy kiteljesedjen, és nem művészeti ágak bevonásával kell formálódnia.
„A műalkotást a világra hozzák, anélkül, hogy szükséglet mutatkozna iránta. A ház szükségletet elégít ki. A műalkotás senkinek sem tartozik felelősséggel, a ház mindenkinek. A műalkotás ki akarja szakítani az embereket a megszokás kényelméből. A háznak a kényelmet kell szolgálnia... Tehát a háznak nem lenne köze a művészethez, és az építészet nem tartozna a művészetek körébe? Igen, ez így van. Csak az építészet egész kis része tartozik a művészethez: a síremlék és az emlékmű. Minden mást, aminek gyakorlati célja van, ki kell zárni a művészet birodalmából.” [Adolf Loos]
Loos-szal ebben az álláspontjában nem értek egyet, a funkció, a forma, a helyszín, az épület nagysága stb. mind befolyásoló tényezők, amelyek néha szoborszerű épületeket alakítanak, melyek szerintem automatikusan igénylik a különböző művészeti ágak bevonását [formatervezés, design, szobrászat...]
Frank Lloyd Wright Az új építészet c. írásában teszi közzé alapelveit. Ezeket követve nagy segítséget nyújt egy épület megtervezésének folyamatában, értelmezésében, tekintve, hogy egyetemistaként a kialakult álláspontom az építészetről még meglehetősen képlékeny. Így választom ezt az utat diplomamunkám bemutatásához, Wright szemléleteinek lekövetésével, és azok általam való értelmezésével.
2. témaötlet
Fontos lépésnek tartottam mindig is, ha egy új épületet létrehozunk, az ne a környezet rovására történjék. Egyik legértelemszerűbb lépés, ha nem egy szabad területre tervezünk, hanem meglévő telket választunk, amin már áll egy épület, de felújításra vagy lebontásra vár. Így a környezettől nem veszünk el új területet [hektárokat], hanem egyfajta ’egyezséget’ kötünk vele.
Rengeteg használaton kívüli épület vesz körbe minket, melyekkel kevésbé foglalkozunk, pedig nagy szükségét érzem azok helyzetének megoldására. Lengyelországi tanulmányom során figyeltem fel azokra a nagyméretű, ipari létesítményekre, amelyek jórészt az idők során elhagyatottá váltak. Maguk az épületek nagy területet foglalnak, hatalmas tömegként állnak a város szívében, mégis kihasználatlanul. [pl: pécsi 25 emeletes magasház]. Ugyanakkor a városi építészet igényelte ezek megtartását, és felújítását, új funkciókkal való feltöltését.
Egyik legszebb példája a lengyelországi Łódz-ban egy régi ipari téglaépület átalakítása: MANUFAKTURA [http://www.manufaktura.com/]. Funkciója: pláza, mozikkal, sportolási lehetőséggel, éttermekkel, stb. Tulajdonképpen egy élménypark létrehozása egyszerű, de ugyanakkor átgondolt lépésekkel.
3. diplomatéma
Helyszín: Pécs, Légszeszgyár utca 13. Hrsz: 19142.
Környzet: ipari létesítmények.
Épület jellege: ipari.
Épület funkciói: transzformátorjavító állomás, trafóház, irodák, műhelyek, raktárak.
Épület állaga: közepes, egyes részeit többször felújították.
új funkció: é p í t é s z m ű t e r e m [workshop diákoknak]
Az épület fő funkciója a transzformátorok javítása, szerelése. Ennek a feladatnak 2 fő épületrész tett eddig eleget. Az új fejlődő technikák, az új gépek megjelenésével viszont ezek a funkciók lassan megszűnnek, a gépek egyszerűsödése, egyszerűbb kezelhetősége már nem igényel nagy tereket, és elfeledteti a régi technológiákat. Az igazgató elmondása alapján tudtam meg, hogy az épület bizonyos funkciói a fent említett okok miatt folyamatosan megszűnnek, és rövid időn belül az épületből minden funkció kiköltözik = egy újabb ipari jellegű épület marad parlagon.
Az épülettömb egy helyrajzi számot és egy épületet jelent, mégis 6 féle homlokzatot mutat. A különböző homlokzatok mögötti funkciók elkülönüléséről van szó. Az épületegyüttes ugyanakkor minden irányból átjárható, a megközelítés átfolyása részekből részekbe egyértelmű, ugyanakkor funkciószerűen leválasztva az egységek önállóan is tudnának működni.
Ezt a szituációt kihasználva értelmeztem az épületet, és találtam ki a felújítandó, áttervezendő részeket. Ezek alapján a terveket [az épület nagysága miatt] a fenti ábrák alapján 2 ütemre bontva oldottam meg. Az 1. ütemben kerülne kivitelezésre a meglévő épület megtartásával [felújításával] az építész műterem + előadó_konferenciaterem + kerttervezés. A 2. ütem részeként ehhez kapcsolódó bővítéseket terveznék: diákszállás, étterem, építész tanszék [?], szakkönyvtár, további előadók, stúdiók, műtermek.
1. alapelv: Az épület és a terep kapcsolata.
Az illeszkedés, az alkalmazkodás nagyon fontos lételeme a tervnek abból a szempontból, hogy határozunk, milyen formát engedünk meg magunknak az adott terepre.
Ebben az esetben és sík tereppel találkoztam. A terep, a telek, a helyszín ipari hangulatának eredményeképpen kissé száraz, rendezetlen, hanyag, kietlen és koszos. Ugyanez jellemzi az épületem belső hatalmas udvarát is.
A meglévő épület néhol szervezetlenül alakuló homlokzatai, az egységesség hiányát tükrözik, belső homlokzata egyenként egységet alkotnak, de egymáshoz nem illeszkednek. Az épületegységekhez raktárak, kisebb eszkábált műhelyek sorolása zavaró.
A vizsgálataim során tehát egyértelművé vált számomra a feladat:
nemcsak egy épület tervezése és feldolgozása a cél
hanem egy konkrét környezetszervezés, kerttervezés is.
Ezzel a helyszínnel való találkozás nyitotta fel a szemem, az építész feladata nemcsak egy épület tömegi, alaprajzi, funkcionális tervezése, hanem a környezet kialakítása, sőt visszaállítása, megmentése.
Másik fontos vezető motívum, az irányvonalak megfigyelése, kezelése, alkalmazása. A méretrend, arányosság, a vízszintes és függőlegesek találkozása, megoldásai.
Ebben az esetben én a meglévő épület irányvonalait vettem figyelembe, a meglévő szerkezetet alapjaiban meghagyva alakítottam ki a rasztert, amire szerveztem az adott vonalakat, falakat, burkolatokat, tereket.
Az alaprajz, a 2D-s megjelenítés mutatja elsősorban az építész ötleteit, majd ha az alaprajz szervezése, okos, tiszta, átlátható, könnyen tudjuk értelmezi az épületet, tömeget. Mindezek mellett fontosnak tartom a játékosságot, az olyan apró megoldásokat, trükköket, ami megmutatja a szabad gondolkodás lehetőségét, könnyedségét. Ehhez viszont elengedhetetlen a belső tér megtervezése is.
2. alapelv: decentralizáció
A nagyobb városokra jellemző az ipari területek megjelenése a városcentrumban. Ezek a területek bomlasztják egyes területek fejlődésének zavartalanságát, ronthatják az utcaképeket, élettelen hangulatot teremtenek.
à Az épületem környezetére ezért találom fontosnak ütemezni a különböző fejlesztési ötleteket, így új központok, terek, funkció-negyedek kialakítása válik lehetővé.
Ezt többek közt azért is tartom fontosnak és helytállónak, mert Pécs 2010 városfejlesztési területeibe úgy érzem ez is egy megállóként szerepelhetne, tekintve, hogy a vasútvonal konkrétan a telek mellett halad el [a következő megálló: Balokány – Pécs Külváros vasútállomás].
Elképzelésem szerint itt ki tudna alakulni az a fajta művészeti városnegyed, amelyet leginkább diákok töltenének fel élettel. A zaj ás városszervezés szempontjából az ipari jelleg miatt nem jelenthetne nagy gondot ez az elem megjelenése.
A helyi [pécsi] építészképzés megérdemelné azt a helyet, teret, ahol önálló, saját, építészeknek szóló épületben működhetne.
à az építész műterem ötlete a német ZEICHENSAAL mintára készült, ahol az építész diákoknak egy része egy önálló épületet kap, ahol ők dolgozni, nyomtatni, aludni, főzni is tudnak. Saját maguk felügyelnek az eszközökre, önállóan tartják fent a rendszert. Egy munkahely à diákoknak.
3. alapelv: A jelleg, mint természeti kategória
„Rögtön lehessen látni az épületről, mi a célja, rendeltetése – légyen az akár áruház, bérház, bank, templom, szálloda, társaskör, gyár, cirkusz vagy iskola. Ez alapvető követelmény, minden épületre áll; már a terep kialakításánál figyelembe kell venni, mert el nem hanyagolható tényező az emberi élet és környezete szempontjából.” [F. L Wright]
à Sokat gondolkodtam épületem funkcióját milyen eszközzel, megjelenítéssel lehetne megmutatni, hogy egy építész műtermet hozok benne létre. Ez az a kérdés, amely igaziból minden tervezési feladatnál elgondolkodtató. Egy templom, egy bankház esetében talán logikus választ ’rajzolhatunk’. Egy épületet viszont nem csak a forma határozza meg, amit nem tudunk formával megoldani, azt kell megmutatnunk anyaggal.
4. alapelv: Könnyedség és folytonosság
A tervezés fő eleme a tartószerkezet, amely meghatározója a forma alakításnak. Az építész feladata ezt olyan mértékben kitalálni, amely valóságos, statikailag érezhetően megálló szerkezetet eredményez.
Az épületemnél a szerkezet adott volt: vasbeton pillérvázas épület, kitöltő, és merevítő falazattal. Az adott pillér-raszterhez alkalmazkodva folytattam az épületem újonnan kialakított részét is. A fő tartószerkezet vasbeton gerendázat adja. Az épület szélessége 16,15m amely nem okozott gondot a forma és szerkezet kialakításának problémájában.
Az épület folytonosságát kitalálni nagyon nehéz úgy, hogy közben a megtartandó értékes épületrészt ugyanolyan tisztelettel kezeljem, ahogy azt 50 éve megtervezték és megépítették. Így a fő gondolatomat képezi a torony felé mutatás, a sarok telken elhelyezkedő épület megünneplése, kiteljesedésének és értékének bemutatása. [Habár az eredeti épület funkciójából adódóan kapta a toronyszerű építményt, amelyben egy híddaru helyezkedik el, mely vontatta a javítandó trafót a bejárattól a szerelőhelyig, ugyanakkor az épületnek egy jelentős, értékes részét képezi. Frappáns és ritka megoldással mutat a jelen jövőjébe. Házszerű, mégsem az. Szolid, de különleges forma. Csak szeretni lehet.]
Egy erős perspektivikus hatást kihasználva húzó-hatást lehet elérni, amely a toronyhoz húzva feszültséget teremt.
5. alapelv: A harmadik dimenzió: interpretáció
„Hogy röviden összefoglaljuk: az organikus építészet a harmadik dimenziót nem súlynak, nem vastagságnak tekinti, hanem mindig mélységnek. A mélység térelem; a térdimenzióvá lényegült harmadik dimenzió [azaz vastagság]. „[F. L Wright]
„Épületeink külseje befelé fordul; a belső tér, melyben élünk, kifelé tör. A külső tér az épület belső terének természetes részéve lesz. Épületeink ily módon négydimenzióssá válnak, és mellettük a kétdimenziós hatású régi statikus oszlopos-gerendás megoldások és a dobozvázas szerkezetek statikusabbnak tűnnek, mint valaha. A falak jobbára már csak elválasztásra, és nem terhek viselésére szolgálnak. Nyomatékot adnak a térnek, differenciálják a teret, de nem zárják le, nem gátolják áradását. Új valóság-szemlélet.” [F. L Wright]
Az épület eredetileg magában hordozott egy olyan érdekes részletet, amelyet nagy örömmel fogadtam. az épület o,oo szintje a járdavonalhoz képest ~kb. 2 m magasságban helyezkedik el. Viszont az épületnek a homlokzaton megjelent egy ajtaja, ami az utcáról egyből a torony terébe vitt minket. Tulajdonképpen egy gödör-effektussal találkozunk itt. Amit egyből egy makett-veremnek képzeltem el: kialakulhat egy olyan tér a térben, amely lehet rendetlen is akár, mégsem lesz sosem zavaró.
[folyt. köv.]
épitesz műterem
1. bevezető
„Ha sorba állítjuk a művészeteket, és a grafikát vesszük előre, akkor tőle átmeneteket találunk a festészethez. Utóbbitól a színezett faragványokon át a szobrászathoz, onnan pedig az építészethez jutunk. Grafika és építészet tehát egyazon sor kezdete és vége.” [Adolf Loos]
Mielőtt bármilyen épület tervezéséhez hozzákezdünk, tisztában kell lennünk néhány olyan alapelvvel, amik elengedhetetlenek a tervezési folyamathoz. Fontos tudnunk mi a célunk, és mi a mondanivalónk vele. Adolf Loos több ízben említi meg az építészet és művészet kapcsolatát, rámutatva arra, hogy az építészet önmagában kell, hogy kiteljesedjen, és nem művészeti ágak bevonásával kell formálódnia.
„A műalkotást a világra hozzák, anélkül, hogy szükséglet mutatkozna iránta. A ház szükségletet elégít ki. A műalkotás senkinek sem tartozik felelősséggel, a ház mindenkinek. A műalkotás ki akarja szakítani az embereket a megszokás kényelméből. A háznak a kényelmet kell szolgálnia... Tehát a háznak nem lenne köze a művészethez, és az építészet nem tartozna a művészetek körébe? Igen, ez így van. Csak az építészet egész kis része tartozik a művészethez: a síremlék és az emlékmű. Minden mást, aminek gyakorlati célja van, ki kell zárni a művészet birodalmából.” [Adolf Loos]
Loos-szal ebben az álláspontjában nem értek egyet, a funkció, a forma, a helyszín, az épület nagysága stb. mind befolyásoló tényezők, amelyek néha szoborszerű épületeket alakítanak, melyek szerintem automatikusan igénylik a különböző művészeti ágak bevonását [formatervezés, design, szobrászat...]
Frank Lloyd Wright Az új építészet c. írásában teszi közzé alapelveit. Ezeket követve nagy segítséget nyújt egy épület megtervezésének folyamatában, értelmezésében, tekintve, hogy egyetemistaként a kialakult álláspontom az építészetről még meglehetősen képlékeny. Így választom ezt az utat diplomamunkám bemutatásához, Wright szemléleteinek lekövetésével, és azok általam való értelmezésével.
2. témaötlet
Fontos lépésnek tartottam mindig is, ha egy új épületet létrehozunk, az ne a környezet rovására történjék. Egyik legértelemszerűbb lépés, ha nem egy szabad területre tervezünk, hanem meglévő telket választunk, amin már áll egy épület, de felújításra vagy lebontásra vár. Így a környezettől nem veszünk el új területet [hektárokat], hanem egyfajta ’egyezséget’ kötünk vele.
Rengeteg használaton kívüli épület vesz körbe minket, melyekkel kevésbé foglalkozunk, pedig nagy szükségét érzem azok helyzetének megoldására. Lengyelországi tanulmányom során figyeltem fel azokra a nagyméretű, ipari létesítményekre, amelyek jórészt az idők során elhagyatottá váltak. Maguk az épületek nagy területet foglalnak, hatalmas tömegként állnak a város szívében, mégis kihasználatlanul. [pl: pécsi 25 emeletes magasház]. Ugyanakkor a városi építészet igényelte ezek megtartását, és felújítását, új funkciókkal való feltöltését.
Egyik legszebb példája a lengyelországi Łódz-ban egy régi ipari téglaépület átalakítása: MANUFAKTURA [http://www.manufaktura.com/]. Funkciója: pláza, mozikkal, sportolási lehetőséggel, éttermekkel, stb. Tulajdonképpen egy élménypark létrehozása egyszerű, de ugyanakkor átgondolt lépésekkel.
3. diplomatéma
Helyszín: Pécs, Légszeszgyár utca 13. Hrsz: 19142.
Környzet: ipari létesítmények.
Épület jellege: ipari.
Épület funkciói: transzformátorjavító állomás, trafóház, irodák, műhelyek, raktárak.
Épület állaga: közepes, egyes részeit többször felújították.
új funkció: é p í t é s z m ű t e r e m [workshop diákoknak]
Az épület fő funkciója a transzformátorok javítása, szerelése. Ennek a feladatnak 2 fő épületrész tett eddig eleget. Az új fejlődő technikák, az új gépek megjelenésével viszont ezek a funkciók lassan megszűnnek, a gépek egyszerűsödése, egyszerűbb kezelhetősége már nem igényel nagy tereket, és elfeledteti a régi technológiákat. Az igazgató elmondása alapján tudtam meg, hogy az épület bizonyos funkciói a fent említett okok miatt folyamatosan megszűnnek, és rövid időn belül az épületből minden funkció kiköltözik = egy újabb ipari jellegű épület marad parlagon.
Az épülettömb egy helyrajzi számot és egy épületet jelent, mégis 6 féle homlokzatot mutat. A különböző homlokzatok mögötti funkciók elkülönüléséről van szó. Az épületegyüttes ugyanakkor minden irányból átjárható, a megközelítés átfolyása részekből részekbe egyértelmű, ugyanakkor funkciószerűen leválasztva az egységek önállóan is tudnának működni.
Ezt a szituációt kihasználva értelmeztem az épületet, és találtam ki a felújítandó, áttervezendő részeket. Ezek alapján a terveket [az épület nagysága miatt] a fenti ábrák alapján 2 ütemre bontva oldottam meg. Az 1. ütemben kerülne kivitelezésre a meglévő épület megtartásával [felújításával] az építész műterem + előadó_konferenciaterem + kerttervezés. A 2. ütem részeként ehhez kapcsolódó bővítéseket terveznék: diákszállás, étterem, építész tanszék [?], szakkönyvtár, további előadók, stúdiók, műtermek.
1. alapelv: Az épület és a terep kapcsolata.
Az illeszkedés, az alkalmazkodás nagyon fontos lételeme a tervnek abból a szempontból, hogy határozunk, milyen formát engedünk meg magunknak az adott terepre.
Ebben az esetben és sík tereppel találkoztam. A terep, a telek, a helyszín ipari hangulatának eredményeképpen kissé száraz, rendezetlen, hanyag, kietlen és koszos. Ugyanez jellemzi az épületem belső hatalmas udvarát is.
A meglévő épület néhol szervezetlenül alakuló homlokzatai, az egységesség hiányát tükrözik, belső homlokzata egyenként egységet alkotnak, de egymáshoz nem illeszkednek. Az épületegységekhez raktárak, kisebb eszkábált műhelyek sorolása zavaró.
A vizsgálataim során tehát egyértelművé vált számomra a feladat:
nemcsak egy épület tervezése és feldolgozása a cél
hanem egy konkrét környezetszervezés, kerttervezés is.
Ezzel a helyszínnel való találkozás nyitotta fel a szemem, az építész feladata nemcsak egy épület tömegi, alaprajzi, funkcionális tervezése, hanem a környezet kialakítása, sőt visszaállítása, megmentése.
Másik fontos vezető motívum, az irányvonalak megfigyelése, kezelése, alkalmazása. A méretrend, arányosság, a vízszintes és függőlegesek találkozása, megoldásai.
Ebben az esetben én a meglévő épület irányvonalait vettem figyelembe, a meglévő szerkezetet alapjaiban meghagyva alakítottam ki a rasztert, amire szerveztem az adott vonalakat, falakat, burkolatokat, tereket.
Az alaprajz, a 2D-s megjelenítés mutatja elsősorban az építész ötleteit, majd ha az alaprajz szervezése, okos, tiszta, átlátható, könnyen tudjuk értelmezi az épületet, tömeget. Mindezek mellett fontosnak tartom a játékosságot, az olyan apró megoldásokat, trükköket, ami megmutatja a szabad gondolkodás lehetőségét, könnyedségét. Ehhez viszont elengedhetetlen a belső tér megtervezése is.
2. alapelv: decentralizáció
A nagyobb városokra jellemző az ipari területek megjelenése a városcentrumban. Ezek a területek bomlasztják egyes területek fejlődésének zavartalanságát, ronthatják az utcaképeket, élettelen hangulatot teremtenek.
à Az épületem környezetére ezért találom fontosnak ütemezni a különböző fejlesztési ötleteket, így új központok, terek, funkció-negyedek kialakítása válik lehetővé.
Ezt többek közt azért is tartom fontosnak és helytállónak, mert Pécs 2010 városfejlesztési területeibe úgy érzem ez is egy megállóként szerepelhetne, tekintve, hogy a vasútvonal konkrétan a telek mellett halad el [a következő megálló: Balokány – Pécs Külváros vasútállomás].
Elképzelésem szerint itt ki tudna alakulni az a fajta művészeti városnegyed, amelyet leginkább diákok töltenének fel élettel. A zaj ás városszervezés szempontjából az ipari jelleg miatt nem jelenthetne nagy gondot ez az elem megjelenése.
A helyi [pécsi] építészképzés megérdemelné azt a helyet, teret, ahol önálló, saját, építészeknek szóló épületben működhetne.
à az építész műterem ötlete a német ZEICHENSAAL mintára készült, ahol az építész diákoknak egy része egy önálló épületet kap, ahol ők dolgozni, nyomtatni, aludni, főzni is tudnak. Saját maguk felügyelnek az eszközökre, önállóan tartják fent a rendszert. Egy munkahely à diákoknak.
3. alapelv: A jelleg, mint természeti kategória
„Rögtön lehessen látni az épületről, mi a célja, rendeltetése – légyen az akár áruház, bérház, bank, templom, szálloda, társaskör, gyár, cirkusz vagy iskola. Ez alapvető követelmény, minden épületre áll; már a terep kialakításánál figyelembe kell venni, mert el nem hanyagolható tényező az emberi élet és környezete szempontjából.” [F. L Wright]
à Sokat gondolkodtam épületem funkcióját milyen eszközzel, megjelenítéssel lehetne megmutatni, hogy egy építész műtermet hozok benne létre. Ez az a kérdés, amely igaziból minden tervezési feladatnál elgondolkodtató. Egy templom, egy bankház esetében talán logikus választ ’rajzolhatunk’. Egy épületet viszont nem csak a forma határozza meg, amit nem tudunk formával megoldani, azt kell megmutatnunk anyaggal.
4. alapelv: Könnyedség és folytonosság
A tervezés fő eleme a tartószerkezet, amely meghatározója a forma alakításnak. Az építész feladata ezt olyan mértékben kitalálni, amely valóságos, statikailag érezhetően megálló szerkezetet eredményez.
Az épületemnél a szerkezet adott volt: vasbeton pillérvázas épület, kitöltő, és merevítő falazattal. Az adott pillér-raszterhez alkalmazkodva folytattam az épületem újonnan kialakított részét is. A fő tartószerkezet vasbeton gerendázat adja. Az épület szélessége 16,15m amely nem okozott gondot a forma és szerkezet kialakításának problémájában.
Az épület folytonosságát kitalálni nagyon nehéz úgy, hogy közben a megtartandó értékes épületrészt ugyanolyan tisztelettel kezeljem, ahogy azt 50 éve megtervezték és megépítették. Így a fő gondolatomat képezi a torony felé mutatás, a sarok telken elhelyezkedő épület megünneplése, kiteljesedésének és értékének bemutatása. [Habár az eredeti épület funkciójából adódóan kapta a toronyszerű építményt, amelyben egy híddaru helyezkedik el, mely vontatta a javítandó trafót a bejárattól a szerelőhelyig, ugyanakkor az épületnek egy jelentős, értékes részét képezi. Frappáns és ritka megoldással mutat a jelen jövőjébe. Házszerű, mégsem az. Szolid, de különleges forma. Csak szeretni lehet.]
Egy erős perspektivikus hatást kihasználva húzó-hatást lehet elérni, amely a toronyhoz húzva feszültséget teremt.
5. alapelv: A harmadik dimenzió: interpretáció
„Hogy röviden összefoglaljuk: az organikus építészet a harmadik dimenziót nem súlynak, nem vastagságnak tekinti, hanem mindig mélységnek. A mélység térelem; a térdimenzióvá lényegült harmadik dimenzió [azaz vastagság]. „[F. L Wright]
„Épületeink külseje befelé fordul; a belső tér, melyben élünk, kifelé tör. A külső tér az épület belső terének természetes részéve lesz. Épületeink ily módon négydimenzióssá válnak, és mellettük a kétdimenziós hatású régi statikus oszlopos-gerendás megoldások és a dobozvázas szerkezetek statikusabbnak tűnnek, mint valaha. A falak jobbára már csak elválasztásra, és nem terhek viselésére szolgálnak. Nyomatékot adnak a térnek, differenciálják a teret, de nem zárják le, nem gátolják áradását. Új valóság-szemlélet.” [F. L Wright]
Az épület eredetileg magában hordozott egy olyan érdekes részletet, amelyet nagy örömmel fogadtam. az épület o,oo szintje a járdavonalhoz képest ~kb. 2 m magasságban helyezkedik el. Viszont az épületnek a homlokzaton megjelent egy ajtaja, ami az utcáról egyből a torony terébe vitt minket. Tulajdonképpen egy gödör-effektussal találkozunk itt. Amit egyből egy makett-veremnek képzeltem el: kialakulhat egy olyan tér a térben, amely lehet rendetlen is akár, mégsem lesz sosem zavaró.
[folyt. köv.]
Sunday, 24 June 2007
Subscribe to:
Posts (Atom)
